Logisztika bázis
(a Jelentésből bizonyos adatok törölve, illetve több foto van beemelve)
Tárgy: Logisztikai bázis ablak ázások hibafeltárása
Jelentés!
A jelzés szerint folyamatos beázások tapasztalhatók a beépített ablakoknál.
Megtekintéskor az Építésvezető igazított el, s segítette alapvetően a feltárás megkezdését.
Két konkrét ablak ázással kapcsolatosan érkezett jelzést. Az egyik a földszinti irodai ablak ázása, a másik az emeleti raktár „kalicka" egyik ablak ázása.
Mindkét ablak föntről ázott, (tehát nem az ablak alatti párkány ázás volt hibaként megjelölve, hanem az ablakkeret fölött csöpögött a víz) jóllehet az emeleti ablaknál és több más ablak esetében is jól láthatóan alul is ázik az épület járószintje esetenként.
A hibafeltárást konkrétan a két hibásnak jelölt ablak fölső ázására vonatkozóan végeztük el, de a további ablakok alsó ázását is vizsgáltuk, így azokra vonatkozóan általános érvényű feltárást is végeztünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy további egy-egy ablak alsó ázását csak a feltárt hiba okozhatja csak.
A fentiek értelmében kétfelé bontottuk a hibafeltárást.
I. Két ablak fölső ázása. (Földszinti iroda, és emeleti „kalicka" helyiségek.)
II.. Az alul ázó ablakok ázása. (Belső párkánynál, és/vagy a járószinten)
A hibafeltárás menete:
1. Megtekintés, ablak homlokzati kialakításának vizsgálata „boncolással".
2. Hőtechnikai vizsgálat a panelhiba megállapítása, vagy elvetése érdekében. (Külön anyagban mellékletként csatolva a „Jelentés"-hez.)
3. Tetőszinti attika szigetelés, fedés vizsgálata „boncolással".
4. Ablakok alsó és fölső ázásnak bizonyítása.
Mint látni fogjuk, a hiba ravasz megjelenésű. A beltérben úgy érzékeljük, valahonnan fölülről, az ablaknál folyik a víz. Kívül belül takaró lemezborítás, így aztán ránézésre az sem mondható meg, hol jut be a csapadék.
Kizárásos alapon juthatunk el a következtetésekhez, aminek helyességét aztán lehetőleg bizonyítani kell.
Először az ablak -homlokzati- külső kialakítását vizsgáltuk. (Lásd I-es vázlat.) a földszinti irodai ablaknál.
(A képen a balról harmadik kamionbeálló melletti, földszinti ablakról van szó. Ez az irodai ablak ázott a keret fölött.)
Kizárható az ablak kialakításának hibájából az ablak ázása, az alábbiak miatt:
Az ablak külső takarása, lezárása egy igen jól kitalált kialakítás miatt még abban az esetben is ázás mentességet biztosít, ha magát a keretezést (fölső takarólemez) szilikonos tömítés nélkül valósítják meg.
Az I. -es vázlatban jelölt kialakítást az alábbi képen láthatjuk:
Az ablak takaró lemezének alsó éle egy „dupla falú" hajtott -ablakkeretre rögzített- „L" lemezbe van befoglalva („bedugva"). Ha megnézzük a kialakítást, láthatjuk, a lemez alsó „szája" kb. 20 mm-rel lejjebb van mint az ablak keret teteje.
Ha a víz befolyna a mondjuk a takaró lemez mögé, akkor az bejutna az „L" alakú lemez nyitott szájába, majd kicsöpögne a párkányra. Befelé nem juthat a víz, hiszen az ablakkeret fölső éle alatt vagyunk 20 mm-el!!!!
Az I-es vázlat „D" részletén a „T víz" jelöli a víz útját, ha rossz a takaró lemezelés. Ez nekünk most nem számít, mert belső ázás okot keresünk.
A gond:
A képen jól látható, hogy a vázlat szerinti „P víz1" helyen ázunk az ablakkeret és az „L" lemez között. (tehát az „L" lemez mögött folyik a víz.)
Ez komoly gyanút ébreszt, hiszen -a front oldalon- az ablakkeret síkjától kijjebb van a panel sík, így a víz a panelból kell, hogy csöpögjön. A beltérben a panel szintén „kilóg" az ablak síkból, így a benti ázást is(vázlaton „P víz2") a panelból érkező víz kell hogy okozza.
A panel hőszigetelése csucsog a víztől.
Kérdés: Hőhidas a panel vagy befolyik a víz valahol?
Válasz: a panel a mérések szerint nem hőhidas, az ázást víz befolyás okozza.
Kérdés: Hol jut be a víz a szerkezetbe?
Válasz: Ezen ablak környezetében 3 esetleges hibahely jöhet szóba.
Ez az ablak fölötti homlokzat.
A „robbanó fal" kialakításának takarójának fölső éle jól van szigetelve. A víz elvileg a takaró lemez toldásainál bejuthat az alatta lévő panelba. Ez azonban nem valószínű. Egyenlőre nem kéne evvel foglalkozni, mert ha ettől áznánk, akkor máshol is jelentkeznie kéne a problémának.
A csavarozás nem víz biztos, a párkány befelé lejt, a SIKA tömítés ide merev, és átengedi a vizet. Ezen hiba ok biztosan jelen van az ázás kialakulásában. A toldásnál bejutó víz a panel hőszigetelésében leszivárog és alul az ablaknyílásoknál kifolyik a panelból. (E hibának a bizonyítása később.)
Ahol nincs ablak a földszinten ott a víz egészen a panel aljáig lefolyhat. Az alábbi képek egy kamion beállónál készültek:
A panel vastagsága 12 cm. Alatta szivárog kifelé a víz. A kép bal felén van a beálló előtető vasszerkezete, ami a panel tövében több helyen ázik, de az az ázás, az itt láthatótól jól elkülönül a rozsdás vízfolyás nyomokkal.
Bejuthat a víz a két ablak toldásánál lévő szerkezeti hézagnál.
Az iroda ablak fölső ázását, és a II. pontban jelölt gyakori ablak alsó ázást az alábbiak szerint lehet bizonyítani:
Ázás a járószinten
Ázás a belső párkánynál
Kértük az üzemeltetőt, jelezzenek, ha ázás jelentkezik valamelyik ablaknál. A lenti képen az ázás a falnál alig látható az ablak alatt. Inkább csak nedvesedésnek tűnik.
Pedig határozottan ázik itt valami. A falazatot védő „L" lemez alatt folyik a víz a faltól a közép irányába.
Tüzetesen átvizsgáltuk (emelővillás targoncáról) a csapadékelvezetőt, a tűzi víz rendszert, valamint az aljzatbeton lejtésirányát a hibalehetőségek kizárhatósága érdekében. Az ablak alatti panel belső síkján semmilyen vízfolyás nyom nem volt látható. Ennek ellenére megbontottuk az ablakot, mert az ablakon kívül egy párkány toldás van, ami szerintünk a hibát okozza.
Az ablak alsó sarkánál kitekintve, látható a párkány toldása. Az ablakon lévő cseppek attól adódnak, hogy az attika tetejéről a párkányra csöpög a víz és felverődik az, az ablakra. A megtekintéskor éppen nem esett az eső.
A belső párkány takarólemezének megbontása
A panel hőszigetelése nedves.
Itt a víz egy része bejut a belső térbe, ez okozza a járófelületen a fenti ázást, de ugyan így okozhatja a belső párkány ázását is. A szigetelésben bent maradó víz pedig leszivárog a gravitáció miatt. Az irodai ázásnál arra kellett magyarázatot adni, hol jut be a víz a szerkezetbe? A magyarázat a fenti képen látható.
Ez a hiba gyakorlatilag a legtöbb járófelületi ázásra és a kamionbejárónál jelentkező ázásra is magyarázat. Okozhat esetlegesen ázást egy rosszul beállított ablak esetében -a tokba- befolyó víz is, de az ázást jelző ablakok esetében elsődlegesen a külső párkányhibákat kell megszüntetni a bádog toldásnál, csavaros rögzítésnél, ablakmezők toldásánál. Ha ezek kijavításra kerültek és mégis jelentkezik itt-ott kisebb ázás, akkor célszerű célzottan további okokat keresni. Kimondott ablakhibára utaló jelet nem láttunk, de a bádoghibát és annak következményét fentebbiek szerint sikerült bizonyítani.
A I. pontban jelzett emeleti ablak fölötti ázás hibafeltárása bonyolultabbnak tűnik. Itt ugyanis csak panel van az ablak fölött.(balról a harmadik ablak fölött van az ázás)
Távcsővel ellenőriztük a homlokzatot, hibákat keresve, de nem találtunk hibát.
A kérdéses ablak „X"-el megjelölve.
Lebontottuk az attikát, hogy ellenőrizzük a PVC valóban át van-e vezetve a tetőszintről a homlokzati oldalra. A kialakítás pontosan úgy van, ahogy Szávka Úr jelezte. A PVC megszakítás nélkül fut fel a tetőről az attikára, onnan ki a homlokzatra, ahol csavarral rögzítették a bádogfedés elhelyezése előtt.
Visszafejtettük az attikáról a PVC szigetelést.
Egy tökéletes -hő híd mentes- csatlakozás látható az alábbi képen:
A következő képen jelzett csatlakozás már nem zár olyan jól, mint a fent jelzett. A csatlakozásról visszahajtott PVC párás, ami azt jelenti bentről kijut a párásabb levegő és kicsapódik a pára egy része a hidegebb PVC szigetelésen.
( a visszahajtás megtört vonalában látható egy nagyobb páracsepp, mellette több kisebb)
Ráközelítve a csatlakozásra egyértelműen látszik, a csatlakozás hőhidas. A rátakaró panelrész belső felén a sárga ragasztó „pöttyök" mellett vízpára látható. A panel toldásába beleszagolva jól érezhető volt a beltérben lévő anyagok jellegzetes szaga.
Kérdés: Mi okozza az ázást a fent „X"-el jelölt ablakkeret fölött?
Válasz: Szélnyomás hatására a toldásnál bejutó csapadék.
Meg kell jegyezni:
- ha érezhető az attika tetején a beltérben tárolt anyagok szaga/illata , akkor ahol „kijön a levegő", ott be is juthat a csapadék a szélnyomás hatására,
- ha szökhet a meleg levegő, elvileg ki is csapódhat a pára, és az is visszajuthat az ablak fölé. Ezt nem tartom valószínűnek az alábbiak miatt. Ha kint nagyobb a nyomás a szél miatt, akkor befelé igyekszik a hideg levegő, lehűtve a hézagot. A hideg levegő szárazabb mint a benti meleg légtér, így a kinti levegőből a hideg hézagba nem csapódik le a pára. Ha a széljárás miatt a hibás „ablak" fölötti fugából kifelé áramlik a meleg, és az lecsapódna, akkor a panel toldásában jégcsapoknak kéne megjelenni.
- ha „hőhidasodás" miatt áznánk itt, akkor több más helyen is ázni kéne, illetve minden olyan időjárási körülmények között jelentkeznie kéne a problémának, amikor a harmatpont kialakul az ablak fölötti toldásnál.
2010 decemberében, 2011 januárjában nem volt ázás, hideg viszont feltétlen volt.
Fontos kérdés ezek után a panel hibáját szóba hozni. A jelentéshez mellékelt hőtérképes felmérés alapján a két ázás hely fölötti panelok hőszigetelő tulajdonsága megfelelő. A panelok nem gyártáshibásak.
A panelok beépítését egy helyen ellenőriztük („X"-el jelölt emeleti ablak), itt találtunk illesztési hibát.
A panelok elhelyezéséből adódóan az ilyen hibák kialakulhatnak. Vízszintes elhelyezésnél jobb a panelok zárása, víz biztosabb a burkolat a panelmezőknél, de ezen kialakításoknál gyakori a panelvéget takaró lemeznél történő sunyi ázás.
Példa: 5 hónapig kerestük e tetőn a hibát, mire kiderült csak a panelok toldásától ázhat az épület
------------------
Javaslat: meg kell várni, hogy pontosan milyen időjáráskor jelentkezik ismételten az emeleti ablaknál a fölső (ablak fölötti) ázás. Ha egyértelműen esőben, akkor a kérdéses ablak fölött 3 függőleges fugát emelőkosárról rejtetten szilikonnal tömíteni kell. A fugát ki kell takarítani a szürke szilikont (SIKA kizárva, mert merev) a fugába folyamatosan benyomni. Úgy kell a szilikont benyomni, hogy az, simítás nélkül mindkét felülettel érintkezzen. Simítani nem szabadna a szigetelést, és a fugát sem szabad feltölteni szilikonnal, hogy azt ne lehessen észlelni az udvarszintről.
A legjobb megoldás az lenne, ha a szilikon benyomásával párhuzamosan az átfedést HLF ÖNF csavarral biztosítanák, (szürke műanyag kupakkal fedve a csavarfejeket) de ez elütne a többi panel kialakítástól, ezért nem valószínű, hogy ez járható út.
Összegzésként:
A két hibahelyre vonatkozóan megállapítottuk:
- a panelok nem gyártáshibásak, azokhoz nem kell érdemben hozzá nyúlni.
- az ablakok beépítése alapvetően jó, a külső takaró keretezés kifejezetten megbízható megoldást eredményez,
- beavatkozás az ázások környezetében a külső párkányok, ablakkeret toldások, illetve a függőleges panel illesztések esetében indokolt.
Tatabánya 2011-02-13
Bekerülés: 60 km-es körzet, br. 340.000 Ft