Egy másik uszoda esete 2010
Az alábbi jelentés elkészítése után egy helyszíni bejárást tartottak az érdekeltek, ahol a jelentésben jelzett problémát a jelentés alapján járták végig, majd döntöttek a végrehajtásról. Jóllehet a végrehajtás csúszik, de maga a bejárás tanulságos esemény volt. Tapasztalat szerint nem általános, hogy az ügyben felelős minisztériumi vagy önkormányzati műszaki szakember felkészült. Kritikus, ugyanekkor nem kötekedő, kérdez, de tud is válaszolni. Érezni rajta, nem csak a fizetésért dolgozik. Nos itt ez mind együtt volt adott. A "Jelentés"-ben pár elütést javítok, illetve "kiegészítés" jelöléssel betoldok pár gondolatot, hivatkozást, mely segít az érthetőségben. A problémához hozzá tartozik: nem rég kétszer javították a tető szigetelését (igen jól), ennek ellenére jelentkeztek az ázások. Bevackoltuk magunkat az épületbe, hogy megérthessük mi a problémája. Végül is türelemmel és alázattal feltett kérdéseinkre megkaptuk a válaszokat. Nem azokat, és nem úgy, mint azt első ránézésre vártuk, de itt nem mi számítunk, csak a probléma, ami már megint csupa-csupa fizika. --------------------------------------- Jelentés!
Tárgy: Ázás hibafeltárás Hibahely: Császár-Komjádi sportuszoda (Budapest II. Frankel Leó u. 35. Árpád fejedelem u.8.) területén található Komjádi uszoda fedett medence tér Frankel Leó út felöli oldal .
![]() Komjádi sportuszoda. (Duna-part felöli homlokzat) (kiegészítés: a vizsgálattal érintett hátsó homlokzat hasonló kialakítású, ez a kép a létesítmény honlapjáról való) |
Hibák megjelenése és részarányuk a teljes problémához képest; I. Leginkább a Frankel Leó út felöli oldalon található –a beltérből leválasztott- üvegezett üzemviteli helyiségek, tárolók mennyezeti ázásai. (kb.90%) II. További ázás helyek: öltöző följáró lépcső környéke, tanmedence főhajó felöli csatlakozása. (kb.10%) Öltöző lépcsőföljáró fölötti ázás a tetőtől |
A II. pontban jelzett ázások a tetőszintről javíthatók. Ezekkel kapcsolatban Megbízóm felé külön anyag készül. Az I. pontban jelzett hibák nem tetőszigetelési problémákra vezethetők vissza, így ezek megszüntetéséhez feltétlen szükséges a jelen információk kiadása. (ezért készült a „Jelentés” is.) Hiba ok (I. pont): üzemviteli probléma, mely ősz közepétől tavasz közepéig jelentkezhet. A helyiségek Frankel Leó út felöli oldalai a homlokzati portál ablakok. A medence tér felöli oldalak fix üvegezésű üvegfalak, üvegezett ajtókkal. A helyiségek egymástól falazattal vannak elválasztva. Az ajtók csukva/zárva vannak értékmegőrzés céljából
Kívül - belül üveg, falazott közfal (zöld csempeburkolattal)
|
Látszólag a mennyezetről csöpögő víz gyűlik össze a járófelületen, jelentős tócsákat létrehozva ott. A mennyezetről valóban csöpög a víz, de ez a kisebbik rossz. A probléma leginkább a portálablakokon kicsapódó pára lefolyásából adódik.
Portál ablak 21 Celsius 85 % relat. Páratartalom |
A mennyezeten olyan helyeken csöpög a víz, ahol valami okból hőhidas a szerkezet. Ilyenek pl. a megszüntetett tetőszinti lefolyók csőcsonkjai, a korábbi fűtési rendszer tetőáttörései – a csövek a födémben vannak- vagy hőhidas szerkezet csomópont.
|
Sarokban a csomópont hőhidas
|
A problémát tehát az okozza, hogy a medencetérben 29,5 Celsius fok hőmérséklet mellett 85%-os a relatív páratartalom. A helyiségekbe az ablakoknál 21 Celsius fokot mértünk. A 29,5 Celsius fokos levegő több vízgőzt tud befogadni (abszolút páratartalom), mint a 21 Celsius fokos. A „hideg” ablakhoz érve a levegő telítetté válik a lehűlése miatt (mivel a hidegebb levegő kevesebb vízgőzt képes befogadni), ezért kicsapódik a víz egy része.
(kiegészítés: a probléma fizikáját itt tárgyaltuk részletesen.)
Elvileg csökkennie kéne egy idő után a helyiségben a páratartalomnak, de a mérés szerint itt is 85 %-os a páratartalom. Miért? Befúvásos (túlnyomás) fűtés van a medence térbe. Az „ázó” helyiségekbe lehűl a levegő, miáltal csökken a nyomása. A nagyobb nyomású medence térből tódul a hézagokon keresztül a párás levegő az ablakokhoz hűsölni. Jól érzi magát ott. Kicsit lehűl, és eközben megszabadul egy csomó vízgőztől. Öngerjesztő folyamat.
|
Medence tér 29,5 Celsius 85% relat. páratartalom |
Van két telepített időszakosan üzemelő párátlanító berendezés két helyiségben, de ezek nem ide méretezett berendezések. A hibafeltáráskor az alábbi módszereket alkalmaztuk: megfigyelés, mérés, ill. összehasonlítás. Indokolt az összehasonlítás alkalmazása, mivel a Duna-part felöli oldal ugyan az a szerkezet, ugyan az a szigetelés, csak nincsenek régi fűtési csőáttörések és nincsenek leválasztott helyiségek. Az ázások mértéke két összetevőtől függ. (feltételezve a fűtés és szellőztetés állandóságát)
Minél hidegebb van kint és eközben minél többen használják a medence teret, annál inkább ázik a belső tér. A megállapítások helyességének bizonyítása előtt ki kell zárnunk a tetőszigetelés esetleges hibájából adódó ázás lehetőségét. Ezt az alábbiak szerint tehetjük meg: A szigetelés hibátlan kialakításának bizonyításához olyan időpontot választottunk, amikor a kültéri hőmérséklet (-6 Celsius) kizárta, hogy a tetőről még hibás szigetelés esetén is lefollyék a víz. A PVC csapadék elvezető rendszer párás, ha hideg víz csordogál benne. Ekkor a tetőszinten olvadás van, az elvezető rendszer „üzemel”. Téli időben ha a cső száraz, akkor hőmérséklete közel megegyezik a belső tér hőmérsékletével, pára kicsapódás nincs. Ha tehát télen nincs párakicsapódás az elvezető rendszeren, akkor víz sem folyik benne.
Nincs páralecsapódás a csövön a beltérben, mert kinn -6 Celsius van és nincs olvadék víz a lefolyóban
|
Két oka lehet annak, ha a lefolyóban nem folyik víz. Vagy nincs a tetőn csapadék, vagy olyan hideg van, hogy az nem folyékony állapotú. -6 Celsius, minden fagyott állapotban
|
Ha a csapadék lefolyóban nem folyik víz, mert olyan hideg van, hogy az jég formájában van jelen a tetőn, akkor ha a szigetelésen hiba van, ott sem folyhat víz, mert a hibahelyen is fagyott állapotban van jelen a csapadék. A bizonyításkor a tetőn volt hó, de a lefolyó csövek szárazak voltak. Tehát, hideg volt, a tetőn volt csapadék, de az nem tudott lefolyni a rendszerbe a „-6” fokos kültéri hőmérséklet miatt, így tehát vízfolyás a csőben nem volt. Ezt igazolja, hogy a cső sem volt párás. Mennyezeti ázás viszont jelentkezett. |
Ez az ázás egy tetőszinti páranyomás kiegyenlítő cső környezetében jelentkezik
Fentiek miatt kizárható a PVC tetőszigetelés hibája. A megtekintett helyeken hibátlannak találtam a PVC szigetelést. A Kemperol szigetelés –a PVC szigeteléstől az ablaksíkig terjedő sávban került kialakításra- is jó, egyedül az ablaksor síkjában vannak dilatációból vagy tapadásvesztésből adódó rések, amik ázást okoznak. (Vannak csomópont kialakítás hibák, amik közrehathatnak ázás és födém hűtés szempontjából.) Ezek azonban külön ázásokat okoznak, és jelentéktelenek az összes ázáshoz képest. (Ezeket az ázásokat nyílván kell javítani, de ezeket a II. pontba soroltam, mivel nem üzemeltetési probléma.)
Kemperol tapadás hiba a Polikarbonát felület síkjánál
|
Ugyan csak nem okoz ázást a beltérben az íves tető „eresz” vonalában a hőhidas kialakítás. Az ereszvonal hőhidas kialakítása nem befelé dolgozik
|
Ha nem a tetőszigetelés a hibás, miképp igazolható, hogy a szerkezet lehűlése, illetve a szellőzés hiánya okozza a problémát? Itt van szükség az összehasonlításra. A Duna-part felöli oldal a jelzés szerint nem ázik, tehát ott nincs ázás probléma. Miért? Azért nem jelentkeztek ott ázások, mert nincs „beépítve” a medencétől a portál ablakokig terjedő tér, így a szellőzés átöblíti ezt a légteret, valamint az ablakok is közvetlenül kapják a meleg levegőt, így azok lehűlni sem tudnak annyira, hogy ázás jelentkezzen. Mindemellett megjegyzést igényel az is, hogy ezen az oldalon el van takarva a födém, így ha lenne is kisebb ázás, az a borítás tetejére csöppenve elpárologhat a melegtől. Duna-part felöli oldal átszellőztetett fém álmennyezet
|
Láttunk azonban ezen az oldalon is –korábbi- ázásra utaló nyomokat, jóllehet a problémás oldalhoz képest jelentéktelen mértékűt. Az volt az álláspontunk, ha az ázásokat nem csak a visszabontott csőáttörések okozzák a Frankel Leó úti oldalon, hanem közre hat a födém relatív rossz hőtechnikai tulajdonsága, akkor a külső hőmérséklet függvényében a fenti képen látható Duna-parti oldalon is kell jelentkeznie az ázásoknak csak kisebb mértékben, és vagy később mint a másik oldalon, ahol több a „gond”. Az egyik megtekintést szándékosan hideg napra ütemeztük, így a fent jelölt -6 celsius fokos kültéri hőmérséklet mérésekor vizsgáltuk a Duna-part felöli oldal álmennyezeti burkolatát. Lenti kép jelzi, az oszlopoknál csöpög a víz a födém irányából. Az oszlopoknál –vélhetőleg-monolit vb. tartók vannak kialakítva, melyek a tetőszinten jól kiemelkednek a tetősíkból.
Oszlopnál csöpög a víz (Duna-part felöli oldal)
(kiegészítés: a járófelület vizes az oszlopnál)
|
Oszlopnál csöpögés a mennyezetből (Duna-part felöli oldal)
|
Már csak egy dolgot kell igazolni. Nevezetesen azt, hogy a jelentős „ázással” érintett helyiségekben a gondot alapvetően a szellőzés és a meleg hiánya okozza. A hibátlannak jelölt Duna-part felöli oldalon a portál ablaksor elé van támasztva több reklám tábla. Duna-part felöli oldal reklámtáblák. Száraz ablakkeret, száraz párkány
|
Reklám táblák alól szivárog a kicsapódott pára
|
A táblák az ablaktól kapják a hideget, a helyiségből a párát. A szellőzés hiánya pedig abból adódik, hogy a táblák között nincs, vagy alig van légáram. A táblákról csöpög a kicsapódott pára a járófelületre.Mit kell/lehet tenni? Elsődlegesen a fűtés, szellőzés kérdésében kell lépni. El kéne bontani a falazatok és az üvegfelület közötti lemez távtartókat, meleg befúvásra lenne szükség, illetve biztosítani kellene a kiszellőzést a medencetér felé. (Pl. némely üvegfelület rácsra cserélése) |
(kiegészítés) A zöld kerámiaburkolat és a világos szürke ablakkeret között a sötétebb szürke takaró lemez, ami akadályozza a légmozgást...el kelll bontani. Miért vannak körbetekerve a toldások?
|
|
Van itt tömítő gyűrű? A bilincsnél és a toldásnál is látszik egy kb.10-15 mm-es szétcsúszástól adódó színváltozás a csövön.
Tatabánya 2010-12-16 A témát vélhetőleg folytatjuk. |
Bekerülés: Budapest 2010, br. 330.000 Ft |
Folytatás 2012 04.08. 2012 februárjában megkerestem az intézményt, kérve a lehetőséget, hogy megtekintsem sikeresek lettek-e a javítások, egyáltalán elvégezték-e azokat. A régi műszaki vezető már nem volt ott, mert műtét után más helyre helyezték. Az új műszaki vezető más létesítménnyel megosztva vitte az itteni ügyeket. Fura volt, hogy a titkárnője nem volt hajlandó megadni a telefonszámát az új vezetőnek. Kinyomoztam a vezető e-mail címét, majd írásban megkerestem. Levelem 2012 02.14. 9.26 órakkor elolvasta, de azóta nem érkezett még visszajelzés. Az ügyet itt lezártuk.
|