pécsi Hullám fürdő

Az ügyben (2010) jogerős ítélet született, melyről a híradást a jelen anyag végére beemelem.

Megjegyzés: az alább szereplő anyag díjtalanul készült.

Bartos Péter
2800 Tatabánya
Petőfi u. 76.
06-20-9-684-527
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A pécsi Hullámfürdő szerkezeti károsodása 2005;

1. kép

A mennyezeti elemek leesése álláspontom szerint tervezési, kivitelezési, és üzemeltetői hibák sorozatából adódott.

Az épület szerkezeti károsodása a többi szegmens esetében olyan mértékű lehet - a hiba lényegéből adódóan - mely alkalmatlanná teszi funkciójának biztonságos betöltésére a szerkezetet, mindaddig, amíg a hiba kialakulásának tényleges okát szakszerűen meg nem szüntetik.

A szerkezet károsodását 90%-ban a belső párkezelés elégtelensége okozza. A fenmaradó hányad a szerkezet átszellőzésének hiányára vezethető vissza, illetve az esetleges – később említendő - üzemeltetési hibákra.

A szemrevételezéses hibafeltárást az alábbiak szerint végeztem:

Megtekintettem a hibahelyet, illetve a belső teret a határoló falazatokkal, ablakokkal együtt, majd pedig az udvaron található bontott anyagokat, és a kórház felőli határoló falazat külső megjelenését.
Ugyancsak szemre vételezéssel vizsgáltam a tetőhéjazat állapotát az ereszvonaltól a gerincig.

Nem állt rendelkezésre terv, vagy kivitelezői bizonylat, építési napló stb., tehát semmilyen olyan irat, melyből pontosan megállapíthattam volna, hogy például a Baudertech fólia elhelyezési módja terv szerint valósult-e meg, mert ha igen akkor ez tervezési hiba, de ha más, párabiztos rögzítést írt elő a tervező, akkor e tekintetben – és ez a leglényegesebb hibaok - a tervező nem hibázott.

Éppen azért, mert ezen alapiratok nem álltak rendelkezésemre – nem is kértem azokat - a megállapításaim ennyiben pontatlanok lehetnek, ami felelősség tekintetében – nem szándékoztam erről állást foglalni - alkalmatlanná teszi a feltárást jogi kérdések eldöntésére, viszont a szakmai problémák feltárása, a megoldási javaslatok tekintetében semmit nem von le a gondolkodtatás „értékéből”.

Előre bocsátom, a probléma olyan építészeti szakterületet érint, /páratechnika/ mely tapasztalataim, ismereteim szerint évente változtatni kényszeríti a szakmát a felismerés, megoldások és azok műszaki követelményei területén. Ezt a helyzet szakmai megítélésekor mindenképp figyelembe kell venni.

Hibaok:

A hibát az épületben a használatkor – és a használaton kívül? - felszabaduló vízpára lecsapódása okozza a belső burkolatot is tartó szerkezetben, mely semmilyen más módon nem tud távozni a szerkezetből csak annak károsítása révén.
A lecsapódott pára az alábbi helyeken távozik;
 - belső burkolaton keresztül /alumínium panelok/
 - kórház felőli falazaton /épületen kívül/
 - az ereszvonalakon keresztül az épületen kívül /a kórház felőli oldalon a műkőburkolat és a bádogozás között, a másik oldalon az ereszdeszkázat között/

 - a kórház felőli oldalon a lambériázáson keresztül /az épületen belül/
 - az üvegezett oldalon az ablakok fölötti gipszkartonozáson keresztül /épületen belül/

A tartószerkezetbe a vízpára az alábbi módon jut be:

2. kép

3. kép (fent)

4. kép 

2. - 4. képek: a főtartóknál a visszahajtott párazáró lemez széleinél jut a pára a tartószerkezetbe.

JÓL LÁTHATÓ, /KÖZÉPSŐ KÉP/ HOGY A FÓLIÁT NEM A FŐTARTÓHOZ RÖGZÍTETTÉK „FUTÓLAG” MIÁLTAL – FOLYAMATOS RÖGZÍTÉS ESETÉN - NEM, VAGY CSAK ALIG JUTHATOTT VOLNA A SZERKEZETBE A PÁRA, HANEM A RÖGZÍTÉST A FŐTARTÓKRA MERŐLEGESEN VALÓSÍTOTTÁK MEG.
/Megjegyzés: a középső kép tanúsága szerint a fóliázást alulról fölfelé végezték, így nem csak a párazáró lemez széleinél, hanem a vízszintes toldásoknál is bejutott a pára a páratechnikai lemez mögé, mivel a párás meleg levegő áramlásával szemben vannak a lemezek toldva. Ez a hibás elhelyezés akár megháromszorozza a pára bejutásának lehetőségét ahhoz viszonyítva, amikor „csak” főtartóknál hibás a rögzítés./

Ennél a műszaki megoldásnál ez a kulcsprobléma. Ha ezt az elvárható módon valósították volna meg, a probléma nem, vagy csak alig jelentkezne.
Minden további probléma /hiányosság felhozható közreható okként, de alapvetően a hiba a pára bejutása a szerkezetbe a jelzett módon/ módokon.
Komoly hiba még a héjazat átszellőzetlensége, de ez csak viszonylagos hiba. Ennek részletezése később.

További kérdés, - tehát nem ellenőrzött bejutási lehetőség - még a gerincvonali ablaksorról lefolyó víz bejutása a szerkezetbe, mely nem zárható ki, hiszen a lezáró fémprofil sziloplasztos tömítése ránézésre is elnagyolt, azonban a sérült burkolatnál az ablakhoz legközelebbi mezőrészlet majdnem sérülésmentes.

5. kép

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a víz itt nem juthatott be. Lehetséges, hogy azért nem sérült a tartószerkezet, mert az itt elhelyezett fólia lejtése az első toldásig vezette a kicsapódó párát. Az is szerepet játszhatott a látszólagos sérülésmentességhez, hogy itt a legnagyobb a légmozgás különösen akkor, ha a szellőztető ablakokat nyitják, tehát a szerkezet némileg kiszellőzhetett.

6. kép (fent) Az ablaksor alatti burkolat lezáró profilja.

7. kép /az elszíneződésből láthatók a károsító hatások az ablaksor alatt is/

8. kép /Látható, hogy az ablaksor alatt jelentősek a vízfolyási nyomok. Az is kivehető a képből, hogy a főtartó elszíneződött, ami utal arra is, hogy a benne lévő kezelő anyagok reagálnak a víz jelenlétére./

Egyéb hibák, melyek nem vezethetők vissza közvetlenül a sérüléshez, vagy csak kis mértékben hatottak közre:

Hőhidas szigetelés:

9. kép

A 9. kép közepén lévő két darab szigetelő csík egyrészt lazán került behelyezésre, másrészt egymás fölött vannak toldva.

Ha a fölső nagy darab szigetelést jobbra eltolják, és bal oldalra helyezik a csíkot, míg az alsó szigetelőt bal oldalon hagyva jobb oldalon hagyják a szigetelő csíkot, már jobb a szigetelés hatásfoka, még akkor is, ha eleve nem tölti ki szabályosan a szélességet a behelyezett anyag.
A kép jobb oldalán azonban látható, hogy a „leeső” /maradék/ szigetelő anyagot eleve hiányosan rakták be/. Ellenőriztem, szó nem lehet arról, hogy a sérüléskor esett onnan ki az anyag.

10. kép

A 10. képen látható üveggyapot szigetelő anyag / Therwoolin, vagy TEL / két dolgot jelez.

A rétegvastagság vékonyabb 30-40 mm, mint a „többségben beépített”, másrészt az anyag poros, amiből arra következtetek, nem volt elé helyezve párazáró „fólia”, és valószínűleg a perforált alu burkolat mögött volt elhelyezve az anyag.

/A Bauder tech.lemez kiváló minőségű anyag az érzékelésem szerint, mely bitumenes alapú az egyik oldalon, míg a másik oldalról hő visszaverő réteggel kasírozott/

Rögzítési hibák:

A deszkázat rögzítésére használt csavar un. Gipszkarton csavar. A csavarok átmérője, és hossza kevesebb az elvárhatónál. Több olyan csavart találtam, melyek eltörtek, és úgy korrodálódtak.

A csavartörések a behelyezést követően történhettek, /ha becsavaráskor tört volna el, akkor mellé csavaroznak még egy csavart/ ahogy gyengült a szerkezet.

11. kép /a deszkán látható csavar környezete korrodált. A csavar keresztmetszete nem friss törésről árulkodik/

12. kép /a 3,5x50-es csavarméret kevés. A képen látható csavarokon a menet alig érzékelhető a korrózió miatt/

13. kép /szögezéses rögzítés/

14. kép

Nem találtam a szerkezetben a képen látható fátyol szerű anyag elhelyezésének és rögzítésének módját, célját.

Faanyag impregnálás:

15. kép

A kép bal fölső felén látható zsindelyt tartó deszkázat szürkés barnás impregnáló anyaggal van kezelve, a főtartókra merőleges padló bordázással együtt.
A deszkázat impregnálására vonatkozólag kétségeim vannak. A kép jobb oldalán látható teljesen ép deszkázat színében hasonló,mint a tetőhéjazat deszkázata, illetve a fő tartókra elhelyezett 20-as padló, de általában a deszkázat semmilyen impregnáló anyag színeltérését sem jelzi.

/A Tetol-FB impregnáló anyag - egyik fajtája - színeltérése sötétíti a deszkázatot, de nem okoz más impregnáló anyagokhoz hasonlítható barna, zöld v. sárga színeltérést. Elvileg tehát Tetol FB anyag –egyik fajtája - impregnálással lehetséges lenne a fát úgy kezelni, hogy ne lehessen színeltérést –pontosabban színelváltozást - észlelni, de a színtelen Tetol anyag a fenyő deszkázatot sötétebbé teszi, amit itt nem tapasztaltam, illetve semmi nem indokolja, hogy más fa szerkezeti részektől eltérően ne ugyan azt az impregnáló anyagot használják./

16. kép

Tető ázás:

A bitumen zsindelyes tetők víz biztos fedése csak határozott lejtés esetén garantálható. Ez gyártónként eltérő előírás lehet.
A tapasztalaton, hogy 20 fokos lejtés alatt a zsindely nem megbízható fedést eredményez, ha a fedést hideg időben végzik, és/vagy szélezett vetemedésre hajlamos deszkázatra. A hideg kivitelezés esetén a zsindelylapok nem tapadnak le rövid időn belül, és szél által aláhordott por a későbbiekben sem teszi lehetővé a szabályos letapadást.
A szélezett deszkázat beépítésének alapfeltétele, hogy az száraz legyen. Ilyen faanyaggal Magyarországon az épületfa piacon nem találkoztam, ezért minimum falcolt deszkázat, de leginkább hajópadló, vagy rétegelt lemez, újabban OSB lemezt ajánlott erre alkalmazni.

Esetenként jelentős vetemedést tapasztaltam a deszka aljzaton, s ha figyelembe vesszük, hogy a gerinc környékén a lejtés majdnem nulla, akkor egy deszkavetemedésnél akár viszlejtéssel is kialakulhat. /A zsindely alatti alátét lemez nem biztosít vízbiztos fedést. Feladata nem is ez. Az csupán egy csúsztató, átmeneti réteg, amit egyébként is minden szög, vagy kapocs beütésekor átlyukasztanak./

17. kép /a deszkázat széleinél látható foltok nedvesedések, ami álláspontom szerint akár zsindely ázás nyomai is lehetnek/

Megjegyzés: a deszkázat ránézésre pontosan illeszkedik. Megítélésem szerint viszont az átszellőzés hiánya miatt a nedvességtől feszül.

A héjazat átszellőztetésének hiánya!
Nem találtam a szerkezetben olyan kialakítást, mely a zsindely alatti deszkázatot átszellőztette volna. Több olyan esettel találkoztam már, amikor zsindely tetőkön elhelyezték a kiszellőző nyílásokat, de azok száma, mérete kevés volt, vagy ugyanekkor nem készítették el a belépő nyílásokat, de nem emlékszem olyan megvalósításra, ahol egyik sincs kialakítva.
Gyakorlatilag a szerkezet egy meleg dunszthoz hasonlítható az átszellőztetés hiánya miatt. A szerkezetbe bejutó pára csak „erőszakkal” képes onnan távozni.

Ki szeretném hangsúlyozni, hogy az átszellőzés nem szüntette volna meg a problémát, de jelentősen csökkenthette volna a szerkezet károsodását azzal, hogy a pára napsütéses időben eltávozhatott volna a szerkezetből.
Azt is le kívánom szögezni, ma kezd a szakma felfigyelni arra a tényre, hogy például 50 cm-es vastagságú hőszigetelés, és tökéletes párazárás esetén is jelentkezhet páralecsapódás az átszellőztetett tetők héjazatának belső felén a téli hideg – akár csapadékmentes - időszakban. Ennek megakadályozására dolgozták ki a változtatható szellőztetési lehetőségét az ilyen tetőkre vonatkozólag. Ezt itt eleve nem lehet alkalmazni, mert semmilyen be, és kilépő nyílás nincs a jelek szerint kialakítva.

18. kép /nincs beszellőzés az ereszvonal fölött/

19. kép /nincs beszellőzés az eresz vonal alatt sem/

20. kép /nem látható a teljes gerincív, de nem találtam kilépő nyílásokat sem/

A megoldási javaslatok előtt rögzítem az anyag elején jelzett pára eltávozási helyeket képi illusztrációval:

21. kép /alu borításnál/

22. kép /lambéria burkolatnál/

A burkolat álláspontom szerint nem az eredeti. Azt már lecserélhették az ázások miatt, és valószínűleg gipszkarton lehetett.

23. kép /mennyezeti gipszkarton burkolat/

24. kép /ablakok fölötti gipszkarton burkolat/

A lyukak valószínűleg a víz kifolyása érdekében lettek utólag kialakítva, mert nem találtam a szellőztetési rendszerhez való csatlakozást.

25. kép

A falazat fölötti műkőburkolat és a bádogszegély között. Jól láthatók a vízfolyás nyomok.

Álláspontom szerint a fal burkolata 1-2 éven belül lett felhordva, amit minden bizonnyal a pára kifolyás miatti lefagyás követelt meg felújítani. /Az épület 8 éves a burkolat ehhez képest lényegesen fiatalabb. Ha egyidős lenne a burkolat az épülettel, akkor látszania kellene a vízfolyás nyomoknak a falon, tekintettel arra, hogy nincs vizor kialakítás a kőporozás, és a műkőlapok között./

A folyásfoltok a lámpatesten vannak, annak ellenére, hogy látszólag az ablakon vannak a nyomok. Vannak ott is, de a lámpatest teljesen ázik a fedett eresz alatt.
Az üzemeltetői hibaként említem, - ha helyesek a következtetéseim /pl. az újra vakolást illetően, vagy a lambéria cserét illetően/ - hogy a szerkezet folyamatosan jelezte a páratechnikai hibákat. A felemlített javítások maximum tüneti kezelésnek minősülnek. A páratechnikai hiba következményeit igyekeztek ugyan megszüntetni, de a jelek arra mutatnak, az okok megszüntetésére nem tettek kellő intézkedéseket. Kérdéses hogy pl. ilyen helyzetben volt-e solar fólia a medencén a használaton kívüli időszakban, illetve az őszitől nyárig terjedő időszakban működött-e a páraelszívás éjjel is?

Megoldási javaslatok: /Minden faanyagot előzetesen impregnálni kell./

Amennyiben a jelen helyzetben is használni kívánják a medencét /szakmailag nem értek evvel egyet/ javasolt csökkenteni a víz hőfokát az előírás szerinti alsó határra. Javasolt zárás után solar fóliával letakarni a medencét, és a páraelszívást szakaszosan, intenzíven üzemeltetni!

Javítási terv:
/újra hasznosítható = UH, részben újra hasznosítható = RUH, nem újra hasznosítható = NUH/

 - a belső alumínium burkolat eltávolítása a teljes felületen /UH/
 - a Bauder tech lemez eltávolítás, belső deszkázat eltávolítása a teljes felületen /NUH/
 - a teljes hőszigetelés eltávolítás a teljes felületen /RUH/
 - intenzíven szellőztetni, hogy a zsindely aljzata kiszáradhasson
 - feltárni a 20-as padlók állapotát, a főtartók állapotát a pontos technológia ezt követően határozható meg, de valószínűsíthetőleg az alábbiakat kell tenni;

 - a sérült 20-as padlók megerősítése, kiváltása a tető héjazat bontása nélkül
 - a tető héjazaton átalakítással kialakítható a zsindely alatti légrés kiszellőztetéséhez szükséges megoldás /tervezést igényel a kialakítás, és a működtetés szabályzata/

 - a tetőgerincen kb. 5-6 m-es sávban a zsindelyfedés ellenőrzése, ázás gyanús esetben javítás visszabontás nélkül /ezt időszakosan ellenőrizni kell a későbbiekben/ szilikon kaucsuk, bitumenes zsindelyragasztó stb.

 - álláspontom szerint a szigetelést a párazárást az eddigiekhez hasonlóan kell megoldani két kivétellel;

1. a keresztirányú toldást az eddigiekhez hasonlóan lehet léccel rögzíteni, de a toldásba szilikonkaucsukos tömítést kell elhelyezni. A fóliázást folyáshelyesen kell felhelyezni, éppen azért, hogy bármi sérülés / hiba esetén, a fólia szigetelés felőli – belső - oldalán a pára lefolyhasson az alsó fóliázásig. Itt mindkét hosszanti oldalon ki kell vezetni a lecsapódott párát. /A kivezetés a belső térbe történik/
     Láthatóvá kell tehát tenni a fólia mögötti pára megjelenését.
     Tervezést igényel a kialakítás.

2. a hosszanti széleken folyamatos lécezéses rögzítést lehet alkalmazni, de itt is szilikonos szigetelést kell elhelyezni a toldási vonalban.

Célszerű lenne megkeresni azon anyagot, mellyel a fentieken túlmenően, a lécrögzítés előtt ragasztó csíkkal is biztosítani lehetne a kritikus toldási és csatlakozási vonalakat a pára bejutása ellen /túlbiztosítás!/

Szakmai egyeztetés lenne szükséges annak eldöntése érdekében, hogy az alumínium burkolat alsó vonalától szabad levegő átjárást biztosítani a gerincig. Tehát a mostani viszonylagos zártságot megszüntetni javasolt. Ez a belső párazáró réteg, és a burkolat közötti légrés átszellőzését eredményezné.
Egyszerűen fogalmazva olyan lenne a kialakítás, mintha most az alsó és a legfölső alu borítást kivennénk a helyéről huzatkeltés céljából.

 - Indokoltnak látom felülvizsgálni az elszívó rendszer teljesítménybeli, és telepítési paramétereit.

Összegzés:

A szerkezet külső héjazata jelenleg még stabil. Annak átalakításával biztosítható az elvárható tartósság. A belső hőszigetelés, és páratechnikai átalakítások/újraépítések elengedhetetlenül szükségesek a biztonság/szakszerűség megteremtéséhez.
Tisztában vagyok azzal, hogy az üzemeltető érdeke a működtetés, de a jelen helyzetben felelőtlen magatartásnak tartanám vízzel feltölteni a rendszert.
Időt kell hagyni szerkezetnek a kiszáradáshoz, aminek feltétele a belső száraz légtér és a teljes belső burkolat, szigetelés eltávolítása, a szellőztetés biztosítása.

Különösen javaslom a felújításkor olyan szabályok, feltételek megkövetelését a páratechnikai és hőszigetelési munkák elvégzésére vonatkozólag, amik dokumentálják, hogy minden egyes munkafázist az előírásoknak megfelelően végeztek. Amit nem tud a kivitelező hitelt érdemlően igazolni, azt vissza kell bontatni, és nem szabad kifizetni. A második hiba esetén a kivitelezőt el kell zavarni.
A hőszigetelési és páratechnikai feladatokat általában félvállról veszik, és olyan emberekre bízzák a szakcégek, akik gyakran elnagyolják a megvalósítást.
Mindenképpen javaslom, hogy a felújítási munkákat úgy szerződjék, hogy abba tevőlegesen vonják be azon személyeket, akik az üzemszünet alatt az intézményben munka nélkül maradnának, viszont az üzemeléskor napi munkájukkal biztosítják a feltételeket.

Evvel csökkenteni lehetne a költségeket, meg lehetne tanítani az üzemelési technikát, és annak pontos betartásának szükségességét. Ezen emberek, így – kellő motiváltság esetén - megkövetelnék jelenlétükkel a pontos munkavégzést a külső vállalkozóktól.

Tatabánya 2005-12-06

Külön köszönet Szöllősy Péternek az anyag szakmai bírálatához.

Bartos Péter

Akit érdekel ennek az anyagnak az Internetre kerülési története, az itt olvashat többet erről;

http://bartospeeter.nolblog.hu/archives/2006/03/27/A_nyomozas_lezarult_a_pecsi_uszodaban/

A jogerős ítélet; (beemelve 2010 02.24)

http://nol.hu/belfold/58_millios_karterites_a_pecsi_uszoda_almennyezetenek_leszakadasa_miatt_