számlázás, fizetés, vitás esetek
Számlázás, fizetés, elállás a munkavégzéstől, vitás esetek
Fizetési határidő 8-30 naptári nap. Alap esetben 30 napnál hosszabb fizetési határidőre nem vállalunk munkát. A számla ellenértékének kiegyenlítése -fizetés- a számlán közölt bankszámlára történik. Előleg fizetés nincs, esetleges részszámla fizetéséről írásban kell megállapodni.
A megrendelésben közölt fizetési határidő vállalás az árat módosítja. Az árajánlat alap esetben 30 napos fizetési határidőre vonatkozik. 15 naptári napra -5%, 8 naptári napra vonatkozó vállalás esetén -10% a vállalási összeg.
Kifizetéskor a Megrendelő részéről vállalt fizetési határidőtől - számunkra hátrányos - eltérés esetén a különbözetre pótszámlát állítunk ki, vagy külön jelzés nélkül azt felszámoljuk a következő munkavégzéskor. 30 napot átlépő utalás esetén igényeljük a költségátalányt. Fizetési meghagyásos eljárás esetén a költségeket akkor is követeljük, ha a számla összegét időközben kifizeti a Megrendelő. Inkorrekt Megrendelőről bejegyzést teszünk a „Feketelista” menüpontba.
Számlázást követően a határidőre ki nem fizetett számla magával vonhatja a Megrendelőnél végzett más munkák felfüggesztését a kifizetésig. Ez esetben a többi folyamatban lévő munkánál jelentkező csúszásért felelősséget nem vállalunk.
Kényes, összetett javítási munka sikerének ellenőrzése több esteben akár hónapokig is eltarthat (csapadékhiány, ellenőrzést végző akadályoztatása stb.). A számla fogadást nem lehet megtagadni arra hivatkozva, hogy régen történt a munkavégzés, ha Megrendelő előzetesen írásban nem rögzítette a számlázás végső határidejét. Ha a Megrendelő a számlázást végső határidőhöz köti, úgy a számlát akkor is be kell fogadni, ha az ellenőrzés nem zárult le.
Figyelem! Ha Megrendlő teljesítési határidőt köt ki az - a rejtett beázások munkavégzésnél - CSAK a javítási munkák befejezési határidejét jelentheti, az ellenőrzési határidőt NEM! Nem minősülhet határidő csúszásnak, ha az alap javítási munkákat határidőre elvégezzük, de ellenőrzéskor ismételten beázás tapasztalható, így folytatni kell a javítást.
Számlázáskor a tényleges javítási munkák dátuma eltérhet a teljesítési dátumtól. A számlán az a teljesítés dátuma, amikor a sikeres munkavégzés megállapítható. Ha például Január 12-én a javítás megtörtént, de Március 12-én jelzi a Megrendelő képviselője, hogy az utóbbi napok esőzései során nem tapasztaltak beázást az adott helyen, úgy a számlán a teljesítés napja Március 12.-e lesz. ( Ennek az az oka, hogy az ilyen munkákat sikerre várással vállaljuk, ami - a locsoláspróbát kivéve - eleve feltételez egy ellenőrzési idő szükségletet. A munka ténylegesen akkor van tehát befejezve, amikor a sikeres javítás megállapítható.)
A garancia induló napja viszont a fenti példa szerint az utolsó javítással töltött munkavégzés napja, tehát Január 12.
Előállhat olyan helyzet, hogy rájövünk, az eredeti ajánlat készítésekor lényegesen alul becsültük a szükséges bekerülést, -úgymond- keveset kértünk a munkáért. Megrendelő ez esetben nem követelhet teljesítést, mi viszont nem követelhetünk kifizetést, kártértést, vagy elmaradt hasznot.
Így -a saját hibánkból adódó- sikertelenség esetén vagy nem történik számlázás, vagy a kifizetett összeg visszautalásra kerül, ha a sikeresnek ítélt javítás utáni hibajelzéskor nem kívánjuk / tudjuk a garanciális javítást hatékonyan elvégezni. (Ilyen eddig két esetben fordult elő, tehát igen ritka.)
Fentiek egyben azt is jelzik, ha egy Megrendelő pl. 3 hiba javítását kéri, - és az árajánlatban mindhárom külön van beárazva- akkor az igazolhatóan sikeres javítások számlázhatók olyan bontásban, ahogy az ajánlatban szerepelnek. Nem lehetetleníti tehát el a számlázást a sikeres munkákra vonatkozóan egy sikertelen részfeladat átmeneti, vagy végleges sikertelensége.
( Gyakori / visszatérő Partnereknél - megegyezés alapján - a fentiektől eltérhet az ügyvitel. )
----------------------
Igyekszünk kerülni a konfliktusos helyzeteket, ezért kérjük ennekátolvasását.
(A határidők számítását az 1952 évi III. törvény -Pp.- szabályai szerint értelmezzük.)