panel4

 Sokszor rákérdeznek, miért állítom, hogy a mennyezet és a függőleges fal találkozásánál lévő sarokban ("holker") ázásokat nem okozhatják a vízszintes fugaszigetelési problémák.

A válasz: mert a panelok kialakítása elvileg kizárja, hogy innen ázzon a lakás.

Bizonyítható ez? 

Igyekszem bizonyítani.

Az alábbi példák ilyen (függőleges fugától történő) ázásokat mutatnak be, miközben nem zárják ki, hogy más probléma is közrejátszhat az ázások jelentkezésében. Például a "panel2" -ben bemutatott hibák egy része is jelen lehet ilyenkor.

Két féle -a laikus szemmel is észre vehető különbséggel rendelkező- paneltípusról lesz most szó, evvel is igazolva, hogy lényegtelen a látszólagos kialakítási különbség, sőt az se számít, 4 vagy 10 emeletes az épület.

 Az 1-es típusnál (nevezzük így) a vízszintes fuga a fölső ablakkerettel egy vonalban található, és így néz ki;

Készítünk ehhez egy egyszerű vázlatot, bejelölve az alsó panelt az ablakkal, a fölső panel csatlakozását, a födém szintjét, és az ázások helyét egy jó nagy bumszlival. (Ne feledjük! A víz leginkább lefelé szeret folyni a gravitációból adódóan.)

Íme a 2-es típusú panel, ahol a vízszintes fuga vonala a fölső ablakkeret fölött található. Í

Készítünk ehhez is egy vázlatot, s bejelölünk mindent ugyanúgy, ahogy az 1-es vázlaton.

 A vázlatokon jól látható, hogy a belső -mennyezet alatti- ázáshely soha nincs a külső vízszintes csatlakozási vonal (külső vízszintes fuga) szintje alatt. Vagy fölötte van, vagy avval egy szintbe. Bármelyik esetet is nézzük, könnyen rájöhetünk, a víznek marha nehéz lenne fölfelé mászni, vagy átszivárogni a Világ egyik legjobb minőségű betonján, hogy ott okozzon ázást, ahol a bumszli irkafirka  jelzi azt.

Jó, jó...mondhatná bárki. A "Panel2" témánál pont azt jeleztem, ha az 5. emeleten az ablak fölött ázik valaki, akkor a hiba a 6. emelet ablakainál keresendő. Ez igaz, azonban nem csak ott ázik egy lakás, ahol ablak van.

Íme egy 10 emeletes épület 3. emeleti halljának ázása. Ablak nincs. Ázás viszont van.

A külső fal (a "hall" balról a második panelsorban alulról a harmadik panel)

A bizonyítást egy 4 emeletes 2-es típusú épületen végeztük el, aminek a 3. emeleti lakása ázott a nagyszobában az ajtó MELLETT;

Ázott persze a francia erkély ajtó fölött is. Ami furcsává tette a problémát az volt, hogy az ablak fölött alig ázott, illetve az ajtó mellett -attól jobbra- volt a legerősebb a hiba.

Ahogy szoktuk, meglocsolgattuk a negyedik emeleten  az ajtó és ablakkeret melletti hézagokat. Alig volt hézag ami ázást okozhatott. Ha megnézzük az alábbi képet, láthatjuk, a francia erkély jól eltakarja  az ajtó küszöböt a verő esőtől. Mivel minden szinten van kilépő párkánnyal, és erkély mellvéd katedrál üvegből, így a nyílászárók "alig" kaphatnak vizet, viszont bent ugyanúgy ázik minden, mint a "panel2"-es témánál.

Látható, locsoltunk. A képen jól kivehető, hogy kifogástalan minőségű a 3-4 emelet közötti vízszintes fugaszigetelés. (Nemrég csinálták ugyanis)

A 4. emeleti ajtó melletti függőleges fuga -kb. a közepétől lefelé- láthatóan nedves a locsoláskor melléfolyt víztől. A vizesedés tetején látszik valami kis fekete folt a fugán.

Ez a lényeg. De most erőltessük meg a szemünket, hogy láthassuk a foltocskát, s a kép alatt jelzem mit is jelent az a folt.

Észrevettem, hogy a fuga szigetelése  ott a foltocskánál egy kicsit eláll. Pontosabban az új rászigetelés széle nem tapadt rendesen a fugába, ezért egy vékony kis hézagocska volt ott. Finoman  -ahogy a ló cinez- odanyúltam és elhúztam a tömítést annyira, hogy a régebbi és az új tömítés közé becsúsztathassam az injekciós fecskendőre húzott tömlőt. Először gyorsan adagoltam a vizet, ezért folyt mellé egy része, aztán rájöttem, érdemes lassan próbálkozni.

Amikor igen lassan nyomtam a fecskendőt, 1 perc alatt bejuttattam a régi és új fuga tömítés közé 100 ml vizet (ez két feles...csak mert így könnyebben rögzül az űrmérték), úgy, hogy nem folyt mellé fönt  a víz.

Ami víz bejutott, az lefolyt a 3-4 emelet közötti -vízszintes fuga és a függőleges fuga kereszteződésében lévő- vízvető lemezhez  (az utolsó előtti képen a lemezke közelről látható).

Itt a víz egy része (sacc 10%-a) kicsepegett, a többinek se híre, se hamva. Benyomtam vagy fél liter (10 feles!) vizet  had ázzon a lakó - úgyis erősködött, kizárt, hogy onnan ázik.

Aztán elmentem egy másik lakásba hibát feltárni, majd fél óra múlva visszanéztem. Én már éreztem,  nedvesedik a tapéta, de a lakó nem érzett semmit....hitetlenkedett, így nem vitatkoztam. (nincs is értelme vitatkozni. Tényekkel kell bizonyítani, s ha azokat nem fogadja el, az már nem az én gondom.)

Mondtam, elmegyek, itt a számom, hívjon, ha ő is úgy érzi egyértelműen ázik.

Másnap -egy csendes vasárnapi- reggel telefoncsörgésre ébredtem. Persze, hogy ázott. Sőt, talán egy kicsit föl is volt háborodva, hogy mennyire ázik.

Egy ici-picit gondolkodjunk (tudom nem divat, sokszor kifejezetten tiltják is, de muszáj gondolkodni) . A függőleges fuga szigetelési hibájánál bejut a víz, és lefolyik a vízvető lemezhez. Ott valami kis gond van -de az is lehet nincs semmi gond- és a víz nem folyik ki a lemezen, hanem befolyik a vízszintes fugába. Igen de a vízszintes fuga kva. jól le van szigetelve. (Megjegyzés; a vízszintes fugát könnyebb jól szigetelni, mert egyrészt kötélről könnyebb jobbra balra csuklóból mozgatni a kezet az anyag elsimításakor, mint a függőleges fuga szigetelésénél könyökből, amikoris föl-le mozog a kéz magunk előtt tartva. Másrészt a függőleges fugánál kavicsok közé kéne jól eldolgozni a szilioplasztot, míg a vízszintes fuga élei betonsimák)

Szóval a vízszintes fuga jól le van szigetelve, ezért.....?

Ezért a víz nem tud onnan kifolyni. Ha nem folyik ki, akkor szépen feltelik a fuga, majd belső térben lévő belső fugánál (lásd fenti vázlatokon a beltéri alsó-fölső panel közötti fugahézagot) szépen becsordul a belső térbe. Ott szépen lecsorog, és már ájuldozhat is a lakó.

Van egy ötletem! Egészen pontosan kettő.

Először is a függőleges fuga szigetelését  javítani kell. Másodszor pedig a 3-4 emelet közötti vízszintes fuga alját meg kéne vágni.

Tehát (nézzük az utolsó előtti képet) a francia erkély kilépőtől balra van a vízszintes fuga, ami kb. 60 cm hosszú a függőleges fugáig. Ezt a 60 cm-t kéne éles bicskával (szakszerűen szikével) az alsó vonalban megvágni (mondjuk kivágni belőle egy 2 mm vastag csíkocskát).

Mi történne? Nos, a vízszintes fuga biztos nem telik fel, mert a megvágásnál ki tudna folyni a víz.

Nem biztos, hogy azonnal minden probléma megszűnne, de az tuti, a beteg azonnal el kezdene gyógyulni.

 2010.10.26. Nézzük meg, miképp lehet javítani az ilyen hibákat. Figyelem! Az ázásban szenvedő lakás fölötti lakásra vonatkozóan kell a javítást elvégezni, és nem annál a lakásnál, ahol befolyik a víz.

A javítást nem én végeztem, nekem ez ügyben úgynevezett (bányabeli duma) "jager sittem" volt, ami az alábbi munkakört takarja; jövök-megyek, intézkedek, aláírok, pecsételek. Ez se rossz meló, de konkrétan alkotni, azért jobb.