különleges ázás (panel1)

Különleges ázások a lakásban
ANAKONDA technológia
Bartos Péter
Tatabánya
06-20-9-684-527
„Vödör a csillár helyén”

Mottó;

" Paraszti ésszel a nagyvárosi rengetegben, avagy komoly dolgokat, csak vidáman lehet alkotni."

Az itt bemutatásra kerülő hibafeltárás, és megoldás az un.  „kemény panelos” építésű lakóházak akár száraz, csapadék mentes időszakban történő ázás hibáit részletezi, bemutatva a több éves hibafeltárást, kísérletezést, melyek elvezettek a sikeres megoldáshoz.
Ezek az ázások ősztől tavaszig jelentkeznek.
 
Kép1 .... az ilyen épületeknél jelentkeznek ezen ázások:

A lakó ingerültsége talán érthető volt, hiszen évek óta ilyen körülmények között teltek téli hónapjaik. Nem akarom elhallgatni azonban, hogy tulajdonképpen csak azért kerestem számtalanszor a hibát, és annak megoldását Náluk, mert érdekelt az ok, és a javítási lehetőség. Üzletileg, emberileg és idegileg megismételhetetlenül rossz emlék az egész munkasorozat.

(Anekdota;

Jártam olyan lakásban, ahol a lakók komoly evolúciós átalakulásként reagáltak az ilyen problémára. Csillárjuk Nekik sem volt, viszont, hogy ne kelljen vödrözni csináltak egy csatornácskát a mennyezet közepétől a falig, ahova meg fölakasztottak egy üdítős palackból készített tartályt. Ha úgy veszem, fillérekből alkottak egy keringtető szivattyú nélküli csobogót. A lakó nagyon büszke volt-e megoldásra,...csak hát ugye néha ki kellett vinni a flakont, ha megtelt vízzel. Mondtam neki, ha megfogadja a tanácsom, nem kell többet kivinnie a flakont. Mivel komoly érdeklődést tapasztaltam részéről, kiböktem a javaslatomat;...oda kell tolni a flakon alá egy nagyobb cserép virágot, aminek a lombja eltakarja az egész buherált vízgyűjtőt. Nem is fog látszani, meg locsolni sem kell.... oszt had jöjjön az EU.)

A G22-es házban a /szándékosan nem írom ki a pontos címet/ a kérdéses lakás fölött a tetőszigetelés tökéletes –új- állapotban volt, miközben a lakás  jelentős mértékben ázott.
Először is fontos volt teljesen megbizonyosodni arról, hogy a tetőszigetelés kifogástalan állapotban van-e. Ennek a legegyszerűbb módja a tető elárasztása; 

Igen, de akkor honnan jut a víz a szerkezetbe?
Az ilyen épületeknek „két teteje” van, tehát dupla födémesek. Az alsó födém a lakás mennyezete, míg a fölső födémen van a csapadék elleni szigetelés. A két födém között légrés található, amit oldalról lyukak szellőztetnek át.
Ki akartam zárni  annak a lehetőségét, hogy az oldalsó lyukaknál jusson be a víz a födém közé, ezért azokat úgy takartam alumínium lemezzel, hogy eközben a szellőzés biztosított maradjon;

 Kép6 

(Elnézést, de néhány digitális kép sérült az anyagban. Ez attól van, hogy az ellenség keze betette a lábát ide is.)
 

 Kép7 
  

Kép9

 A födém alatt 16 Celsius foknál közel 85%-os páratartalom, miközben a külső hőmérséklet                      "–8 Celsius" és száraz minden!!!!!
Szétszereltünk egy szellőzőgépet, bebújva annak aknájába, lyukat véstem az akna oldalába, hogy beláthassak a két födém közé;

Kép11

Kép12

Kép13

Kép15

Addig nem volt semmi probléma, amíg a gép kapcsolója szét nem égett .Utána viszont a helyzet rosszabb volt, mint előtte, mivel a lakásokból befútt levegő erősen párás, így leállás után szinte hatványozottan jelentkezett a hiba .Gyakorlatilag lefagyott a két födém közötti légrés.
Minden szerkezeti elemből, szellőzőből jégcsapok lógtak, vagy lederesedtek azok (igen, ezt elk..tam);

 Kép 17; durva1 

(alias;vazze1!)

Kép18  durva2  

 (alias;vazze2!)

Kép 19 (lent). A képen egy un. párakiegyenlítő csőszáj látható, amin keresztül belátunk a fölső födém alá. Látható, hogy a betonacélok környezete teljesen le van fagyva. 

 20-as kép.

Ez a párakiegyenlítő cső "kupakja", (teteje) amit a 18-as képen a szellőző tetején láthatunk.

 

A fűtési megoldás tehát megbukott (engem pedig a lakó majdnem megvert, meg a polgármester haverjával fenyegetett...szóval szörnyű volt...na)
Csökkenteni akartam a födém közé bejutó levegő mennyiséget, mert így csökken a  bejutó  páramennyiség is, ezért üveggyapottal kb. 90%-ban lefojtottam a nyílásokat:

Kép21

Csökkent az ázások mértéke.

(Megjegyzem; nem kell lezárni az oldalsó szellőző nyílásokat.)
Elkezdtem tapogatózni a bányamentőknél olyan habanyag ügyében, melyet a  bányatüzek        lefojtásához használnak.

Hamar elvetettem a megoldási lehetőséget, mivel egy épület födém közötti légrésének „behabozása”       1 millióba is bele került volna, nem is  beszélve  arról, ha  valami rosszul    alakul, a habot           megkötése után, már nem lehet eltávolítani.

Valami "Rubik kockás" (olcsó és egyszerű, ugyanekkor  "király!" ) megoldást    kellett találni.
Véletlenül jutott eszembe gyermekkorom homokozós időszaka, amikor is csodáltam a  homokot,       milyen sok vizet ("vizet") el tud nyelni, anélkül, hogy túltelítetté válna.
Sóskútról, és Vértesszőlősről  /meg van az oka, hogy miért innen/ homokot hoztam, és üstházban kiszárítottam.

Kiszámolt helyeken lyukakat fúrtunk /nem megy nekem, hogy egyes szám első személybe rögzítsem       a történéseket/ a födémbe és félredobva a bonyolult házilagos befúvató gépünket az alábbi módon homokot juttattunk a födém alá:

 fenti kép: a fölösleges homokbefúvó

Kép22

Kép23

(a koszos vödrök hada bevetésre vár)

Kép24

Kép25-32

(jó levegő...tiszta munka)

A homokkal feltöltött lyukakat aztán lezártuk szigetelő lemezzel.
/Kihagytam az ismertetésből néhány munkafázist, ami utólag nem szükséges a probléma     megértéséhez, de a most jelzett hibakezeléssel egy időben folyt. Ilyen például; az épület teljes szellőztetési rendszerét átalakítottuk akként, hogy nem szükséges a szellőző gépek üzemeltetése. Ez önmagában egy 4 lakásos lakóépület esetén évi kb. 30000 forintos villanyszámla csökkenést eredményez. Megnézem!

A homok a következőként „üzemel” a probléma jelentkezésekor :
Az oldalsó szellőzőknél beáramló párás hideg levegő  továbbra is lefagy a fölső födém alján, tehát ennyiben nem oldottuk meg a problémát.
Enyhülés esetén ugyanúgy olvad a pára mint eddig. /Mire vagyunk akkor oda …mondhatnánk?/
De…amikor megolvad a pára, és „elindul” a fölső födém alján a lejtés irányába, akkor útjába kerül a homok, ami a két födém teljes „vastagságában” kitölti a teret.
/A lyukak az ázás helyek fölött vannak. A homok a födém közötti teret lyukanként kúp formában tölti ki. A kúpok alja egymásba ér, tehát a teljes ázás vonal fölött homok található./
A homok felissza a rá csöppenő vizet, mindaddig, amíg a fölső födém aljáról minden víz el nem távozik. Csak annyi homok feltöltése szükséges a födém alá, ami kb. két fagyás- olvadás ciklus vizét képes felinni, anélkül, hogy túltelítetté válnának a homokkupacok.
A homokból a víz ugyanis nagyon egyszerűen távozik. Ahogy enyhül az idő, és fújdogálni kezd a  szél, az oldalsó lyukakon beáramló levegő kiszárítja a homokot…majd kezdődhet a ciklus újra.
Ilyen egyszerű (utólag!) tehát  a lakáson belüli ázás megszüntetése. Az ázást okozó "hiba" okát -a páralecsapódást- nem szüntettem meg, de ez kit érdekel? (Megjegyzem; nem hiba a pára lecsapódása, az inkább csupa-csupa fizika, így tehát a megoldás egy kicsit inkább cselezés.  Hagyjuk a párát, had örüljön magának, viszont a lakásba ne kelljen miatta vödrözni.)

Becslésem szerint az ilyen panelépületek 20-25%-ánál jelentkeznek hasonló gondok, ami a fűtési    energia „sóher” betáplálása miatt csak növekedhet a jövőben.
A probléma tulajdonképpen nem csak az, az  ilyen hibák esetében, hogy évekig, évtizedekig ázik a     lakás, hanem az is, hogy a lakók abban a hiszemben vannak, a tető rossz, szigetelni kell!
Leszigeteltetik a tetőt, és ugyan úgy áznak tovább.
Minden ilyen jellegű javításom olyan tetőkre vonatkozott, ahol minimum az egész lakás fölött     1 évvel korábban jól kijavították a szigetelést.
FÖLÖSLEGESEN KIDOBOTT MILLIÓK. Ez a másik probléma.
Háááát ennyi.
Egy jó tanács!
Aki fölső emeleti lakást akar vásárolni, az soha ne nyáron vegyen kéglit. Ismerek olyan hasonló ázással bíró lakást, amelyet 20 év alatt 9 lakó lakott. Mind  nyáron vette, és mind nyáron adta tovább, mert akkor el lehet tüntetni az ázás nyomokat egy festéssel, aztán ha télen az új lakó reklamál, széttárt karokkal mondja ;nálunk ilyen nem volt, biztos rossz a szigetelés.

Természetesen a fenti technológia alkalmazása megfelelő rákészülést, és tapasztalatot igényel.
Jelen eljárást bárki szabadon használhatja, de ha az eredeti technológia kell, mely a további     buktatókat is kikerülheti akkor ;

Bekerülés: 2010 (helyben)  64.800 Ft +ÁFA 1 lakás 2 helyiség

bthbs.com

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. 

Figyelem!
Sokat segíthet a probléma megoldásában, ha a lakás ázáskor digitális képet készítenek a lakás belső hibájáról, és a tetőszigetelésről pillanatnyi állapotáról.

Megjegyzés; 2004 telén a legdurcásabb lakó elnézést kért korábbi ingerültségéért, s tulajdonképpen akár baráti kapcsolatba is kerülhettünk volna.