így készülnek a katasztrófák I.

Repül a tető 

Ár tájékoztató: az itt szereplő jelentésért a lakóközösség 2008-ban (20 Km-es körzet,) 40.000 Ft-ot fizetett. 

A jelen szent evangélium előzetes horror képei; 

Vazze? Az hát! 

...még a beton fedelet is lepofozta a szellőzőben elakadó szigetelés, miközben elérte a szökési sebességet 

.....ha ez valakit betakar -mint hintalót a nyereg- annak annyi. 

Az alábbi hibafeltárás jelentésből a nevek, címek törölve.(Néhol átfogalmazva kissé.)
-----------------
Jelentés;  

A Lakásszövetkezet felkérésére megtekintettem a tárgyban szereplő tetőt, mely 08.03.02.-án sérült meg.
Az előzetes információ az volt, -a lakók elmondása szerint -villámcsapás is volt a sérülés kialakulásakor.

Kérdésként merült fel, hogy okozhatta-e ez a hiba kialakulását?
Ugyan csak tudomásomra hozták, hogy a tető szigetelését 3 éve újították föl.

Kijelentem, hogy a szigetelés kivitelezőjét, kivitelezőit /?/ nem ismerem.
A tetőszigetelés majdnem teljes megsemmisüléséhez a villámnak nincs semmilyen köze.

Elképzelhető, a villámcsapás és a tető sérülése csak annyiban kapcsolódik egymáshoz, hogy amikor a villám lecsapott a környékre, akkor volt ott a vihar centruma, így a szél erőssége is ekkor volt a legerősebb, tehát ebben az időpontban tépte le a tetőszigetelést.

A hiba feltárásának menete;
- Megtekintettem és lefotóztam a parkban, útszélen látható, 3 kupacba hordott szigetelés maradványt, majd a tető szintet.
A felméréskor 49 fotó felvételt, és filmet készítettem, melyeket a megbízó részére CD-n változtatás nélkül átadok.

Álláspontom szerint a hibát  99%-ban  a rossz felújítási technológia okozta. Mivel ez igen egyértelmű és súlyos vélemény, igyekszem közérthetően , és meggyőzően alátámasztani álláspontom.
 
1. kép

 

 A tetőszigetelést a lakóház felépítésekor az alábbiak szerint készítették.

A födémre un. perlites hőszigetelő betonaljzatot készítettek, ami könnyű, és jó hőszigetelő tulajdonságú. A perlitbeton tetejét cementes habarccsal simították.

/A perlitbetonban polisztirol granulátumot kevertek, és azért simították le cementes habarccsal, hogy a szigetelés olvasztásnál ne égjenek meg a habszemcsék./

A simítás megkötése, megszáradása után -olvasztott bitumenből- un. kellősítő réteget kentek a felületre, aminek az a feladata, hogy az első réteg szigetelést rögzítse a perlitbetonhoz. /Betonra egyből nem szabad bitumenes lemezt olvasztani!/

Ha megnézzük a felső képet, előttünk jól látható egy viszonylag nagy, egybe függő fekete folt. Ez a kent bitumen megjelenése. Az is látszik, hogy a tető többi részén nincs ilyen fekete folt, sőt a kép előterében a teljesen szürke beton látszik.
Tulajdonképpen  a tetőszigetelés azért szakadt le a tetőről, mert a betonon lévő bitumen „elvált” miáltal nem volt a szigetelésnek tapadása a tetőn.

Miért vált el a bitumen a tető beton aljzatától?
A bitumen kellősítés azért vált el a betontól, mert nedvesség jutott a perlitbetonba.
Rossz volt a szigetelés?
Nem, e tekintetben a szigetelés valószínűleg kifogástalan volt. A toldásokat jól olvasztották össze, ez jól látszik a tetőn maradt felületeken, illetve a lerepült darabokon is.

A perlitbetonba két módon jutott víz.
1. A szigetelés felújítása előtt a szakadásoknál, repedéseknél,
2. Az épület belső terének párája a felújítás előtt és után is bekerült a födém hőszigetelésébe.

Ezt a két nedvesség fajtát aztán fölülről lezárta az új szigetelés.
A hibát itt követték el a kivitelezők. Ahhoz hogy ezt megértsük, azt kell tudni, hogy az ilyen lapos tetőkön két féle csövet kell beépíteni a szigetelés készítésekor.

2. kép

 A képen jól látható az egyik csőfajta, amit strangszellőzőnek hívunk. Ezek szellőztetik ki a tetőre a vizes blokkokat /WC, fürdő mosogató/.

A strangszellőzők akadályozzák meg, hogy  a szennyvízcső dugulásának elhárítás után a bűzelzárókból  kiszippantsák a vizet, illetve, hogy a szennyvíz rendszerbe robbanás veszélyes gázok gyűljenek össze, illetve, hogy ne az utcán érezzük a csatornaszagot.

(Minden kádnak, WC-nek, csapnak van egy csőkunkor a lefolyója alatt, amiben megáll a víz...ez a bűzelzáró.A strangszellőző cső végül is a szennyvíz cső egyik vége. A másik vége a szennyvízaknában van.) 

A képen a ház építésekor beépített horgany csöveket láthatjuk, amiket nem cseréltek a szigetelés felújításakor. /Ez is hiba, mint a későbbiekben kiderül./

A másik fajta cső az un. páranyomás kiegyenlítő cső, melynek  feladata, a födém hőszigetelésben felgyülemlő párát a kültérbe vezesse. Ha ezek a csövek nincsenek, vagy el vannak dugulva, a pára nem tud kiszellőzni, így felgyülemlik a tetőszigetelés alatt.

A téli fagyok alkalmával a nedves hőszigetelés megfagy, nyáron pedig meleg dunsztban van.

 A hőszigetelés tetejére kent bitumen gyakorlatilag a fölső malterkenéssel együtt elválik, és megszűnik a tetőszigetelés tapadása. A többit a szél úgy intézi, ahogy itt is megtette. Egyszerűen leemeli a tetőszigetelést.

Ha megnézzük a képet, azon jól látható, hogy a szomszédos -ugyan ilyen- épületen „sok „ csövecskét lehet látni. Ott láthatók a páranyomás kiegyenlítő csövek, míg ezen a tetőn a megmaradt szigetelésen látszik, sehol nincs ilyen cső beépítve.
Egyetlen egy darab cső sem volt beépítve !!!!!!!
/Megjegyzem; se a tetőn, se az utcaszinten nem találtam egyetlen páranyomás kiegyenlítő csövet, vagy annak darabját./

Ez a hiba oka! Ezért repült a tetőszigetelés.

3. kép

A fenti képen egy un. strangszellőző csonkja látszik.
Ezt a következőképp építették be eredetileg.
Megszerelték a 110 mm-es PVC szennyvíz csőrendszert, amit kivezettek a tetőre.
Erre aztán rádugták a tetőn a talpas –előző képen látható- horgany kivezetőt.

Hangsúlyozom! A PVC cső keskenyebb mint a rádugott cső! Télen, amikor a  fürdőkádból leengedik a meleg vizet, a pára felfelé áramlik tetőszintre, ahol a szellőzőn távozik.
/Télen nagy hidegben ezért látszanak úgy ezek a csövek, mintha füstölnének”./
Azonban nem minden pára távozik el a szellőzőn, mivel a horganycső falán lecsapódik egy része. A lecsapódott víz, viszont lefolyik a szellőző aljára.
Kihangsúlyoztam, hogy a szellőzőt nem beledugták a csőcsonkba, hanem ráhúzták. Így viszont a visszacsorgó víz, nem a csőbe folyik, hanem a tető aljzatára.

A képen is jól látszik, hogy a csőcsonk körül sokkal jobban sérült a beton, mint máshol.
Ez azért van, mert a strangszellőzőnél folyamatosan áramlik a pára, és hidegben liter számra csapódik ki a víz, vagy 25 éve.
A tetőszigetelés felújításakor azért kellett volna cserélni ezeket a kivezetőket, hogy a korábbi építési hibát is megszüntessék. Ezeket nem szüntették meg, és a párakiegyenlítők be nem építésével tovább fokozták a hibát.

Elképzelhetőnek tartom, hogy a tetőszigetelés felújítását végzők azt állítják majd, hogy nem is voltak ilyen kivezető csövek. Én ezt majdnem kizárnám, ugyan ekkor ez nem lehet hivatkozási alap. A szigetelés kiépítése minden esetben pontos technológia alapján történhet.
Ezen a tetőn kb. 15 db párkivezető csőnek kéne lennie. Helytől , funkciótól függően 15-30 m2-enként szoktunk ilyen csöveket beépíteni azért mert kell, mert ez a szabály. A párát ki kell vezetni a tetőszigetelés alól. Ezt itt elmulasztották megtenni, valószínűleg költségcsökkentési okból. /Ez a tető kb. 360 m2./

A kár becslésem szerint 2,8-3,5 millió Ft.

Teendők;
Sürgős feladat lenne a tetőn lévő szigetelés vissza vágása, mert ha egy nagyobb szél megtalálja a tetőt, akkor minden még fönt lévő felületet felszakít, pedig az elvileg még menthető, vagy ideiglenesen ázás mentes .
Ugyancsak sürgős lenne jó minőségű fóliával letakarni a  tetőt, amit le kell súlyozni!
A födémnek száradnia kell, ezért száraz időben részlegesen ki kell azt takarni!

A szigetelés javítása előtt az aljzatot kellően stabillá kell tenni. Szükséges lehet betonozás is.
Javaslom megkeresni ......................................, hogy tegyen javaslatot az aljzat javítás műszaki módjára.

A kellően stabil, és száraz aljzatra lehet felvinni ismételten a kellősítő réteget, majd a 2 réteg szigetelést.
Az alsó rétegnek páratovábbítónak kell lennie /célszerűen filces lemez/, a második réteg palaőrleményes zárólemez legyen.
Cserélni kell a strangszellőzőket –ami még fenn van-, illetve be kell építeni, és a födémbe le kell fúrni a páranyomás kiegyenlítő csöveket.

Az anyag nyilvános , és hivatkozható.

Tatabánya 2008-03-05
Bartos Péter
-------------------------------

Megjegyzés az anyaghoz;

A hiba jelentkezésekor a kivitelező elzárkózott a garanciális javítástól, mondván az ő szigetelése azért sérült, mert az aljzatról szakadt fel az eredeti szigetelés.
Ezek után kértek fel a hiba feltárásra engem (Bartos Péter)

Miután a fenti hibafeltárást a megbízó átadta a kivitelezőnek, az új szigetelés árának 50%-át a kivitelező átvállalta.
Ez kb. 1,5 millió Ft.
A jelentés 40.000 Ft- ba került.

Úgy tudom a háznak volt biztosítása, a biztosító fizette a kár másik felét.