Első kapcsolat a munkásmozgalommal (sztori)

1968-ban Apám összerúgta a port a csuhásokkal (papok), a család nehéz helyzetbe került ezáltal. El kellett volna hagynunk a hatalmas kántor házat egy hold földdel, ólakkal, raktárakkal   (négy gyerek). Szüleim Kádárékhoz levelezgettek, ami segített is, nem engedtek minket utcára rakni. Ez marha jól esett, mint ahogy innentől rohadt bizalmatlan vagyok a római katolikus vezetők irányába (pláne mióta naponta újabb- és újabb eltussolt pedofil ganaj ügyekről szerezhetünk tudomást).

1969-ben az egyik este hallottam, hogy szüleim egy másnapi egyházügyi végrehajtási eseményről beszélgettek.

A végrehajtók el akarták vinni az alig 1 éves Favorit TV-nket. Én másnapra beteget jelentettem, és megígértem nem nyitok ajtót senkinek. Reggel bevittem a kutyát (Bogáncs) a lakásba, majd, amikor a végrehajtók jöttek, egy kis gázolajos füsttel, és a felcukkolt kutyával nyitottam nekik ajtót.

A TV maradt, ők meg elhúztak. (Talán ezen élmény hatására érdekel engem elsődlegesen az igazság adott esetben a joggal szemben.)

Én mindig azt hittem, Apám azért került összetűzésbe a papokkal, mert nem ivott nem dohányzott, és Anyámon kívül nem nézett más Nőre. 40 évvel az eset után tudtam meg ( Anyám soha nem tudta ezt meg Apámtól) a konfliktus oka az volt, hogy Apámat behívatták Kecskemétre az Egyházügyi Hivatalba. Itt elbeszélgettek vele, és kérték lojális hozzáállását a hívő emberek irányából özönlő információk megfelelő helyre továbbítása ügyében. Szóval 3/3-ast kívántak faragni az Öregemből. Apám hazament a busszal a faluba, bekopogott a Békepaphoz (így hívták a besúgó papokat), és azt mondta, ő többet a plébánia küszöbét át nem lépi!

Érdekes az Élet! Ezt az érintetteken kívül senki nem tudta évtizedekig. Apám ott hagyta a kántori állását. A falu azt hitte vagy valami rosszat tett, és megbukott, miközben semmi mást nem tett, csak azt, amit egy diktatúrában az önbecsülés, és mások tisztelete mindenkitől megkövetelne. Nem menti saját irhályát, más kárára. A békepap maradt, lett új kántor, és visszatért az Élet a "normális" kerékvágásába.

Alkalmazkodtunk. Anyán beíratkozott a pártiskolába, Apám munkája mellett szakszervezeti vezető lett a Gépállomáson. Nem szerettem vonalas igazságkeresésüket, de azt hiszem nem sokba különbözők kettejüktől e tekintetben. Ez van.

(helyesírás javítva 250514. Eredeti írás 2013)