A 20 éve várt hiba.

20 éve várt hiba

(Beázás üreges födémpaneltől. Hibafeltárás 2026)

20 éve vártam erre a hibára, hogy első kézből lássuk, érezzük, dokumentáljuk az esetet.

(Hely; Budapest környéke, több mint 200.000 Ft+ÁFA, 2026 tavasza)

Egy kb. 3 éve épült gyártócsarnok irodai bejáratának aulája időjárástól „függetlenül” (tehát akár száraz, napos időben is) rendszertelenül,de beázott. (Az aula fölött iroda található, ahol semmilyen ázásnyom nem volt tapasztalható!!!)

Már az építéskor is készültek fotók a hiba megjelenéséről. 

Egy éve tudtunk a problémáról, jelezték, lehet feladatunk lesz a hibaok megkeresése, aztán újabb és újabb csapatok foglalkoztak a hiba felderítésével. Volt, hogy kívülről emelő állvánnyal, esőben megbontották az üvegezett szerelt falat, de nem találtak rá a hibára.

Pár hónapja már időpontot kértek tőlünk a megtekintésre, amit aztán lefújtak, -mondván,- még egy utolsó próbát tesznek a kivitelezők.

Mivel ez sem hozott eredményt, mi következtünk.

Először is képeket kértünk a hibáról. (Az információk 86%-át a látás útján szerezzük, így sokszor 100 ember elmondása sem nyújt annyi támpontot, mint egy egyszerű kép.)

A fenti képet ekkor kaptuk, amiből két dolgot egyből leszűrhettünk.

1. A sarokoszlop belülről ázik, tehát a külső szerelőfal nem okozhatja a hibát, hiszen akkor az oszlop külső oldala ázna.
2. A födém úgynevezett „üreges födémpanel” . (Ma ezt két helyen biztos gyártják; Gönyün a LÜF típust, és Bodrogkeresztúron -SW UmwelttechnikF-a hagyományos „Gerber panel”-hez leginkább hasonlító kör alakú üreges panel.

A fenti képen szerintünk a LÜF (Leier Üreges Födémpanel, amit szoktak födémpallónak is hívni) látható, aminek „óvális” az üregek formája.

Leier födémek:https://www.youtube.com/watch?v=G6eU3F9tZec

A palló végeinél az üregeket bedugják egy műanyag dugóval, de mindegyiken van egy lyuk, hogy a gyártáskor bejutó víz kifolyhasson. Ezek a dugók a beépítéskor is a helyükön maradnak (de nem mindig!!!!)

A fenti (első kép) képet meglátva 90%-ban tudni véltük, a födém panelban lévő víz a hiba oka.

Miből gondoltuk ezt?

Még a múlt század 90-es éveiben egy építész mesélte, hogy Oroszlányon az egyik 60-70-es években épült 4 emeletes, salakbetonos panelba (itt is födépallós a szintek födémje) csillárt fúrtak föl. Fúrás közben büdös víz kezdett folyni a lyukból. Kivödrözték a poshadt cement szagú, tapintásra igen síkosnak, lúgosnak tűnő vizet. Igen, ezek olyan jó minőségű betonelemek, hogy akár évtizedekig bent maradhat a gyártáskor, vagy -leginkább-a beépítéskor az üregekbe jutó víz.

Kép; salakbetonos panel csupasz meztelenségében;(a vízszintes vékony csíkok a födémpanel elhelyezési vonala).

Aztán a 2000-es években egy Budapest III. kerületi bolt átépítéskor mi a tetőn dolgoztunk, amikor napos időben ránk csörögtek kissé ingerülten kérdezve, mi a fszt csinálunk a tetőn, ömlik a víz a boltba. Én visszakérdeztem, ti mit csináltok? Kábeltálcát fúrnak föl a fiúk a födémbe…jött a válasz. Jeleztem, a tetőn minden száraz, de toljanak egy hordót a víz alá had ürüljön a födém. Lementem, megszagoltam, megtapintottam, egyértelmű, büdös sikamlós víz…födémpanel. Ez az épület is a 70-es években épült.

A víz büdös cementes szagát gyerekként ismertem meg, mivel ásott, beton kútgyűrűs kutunk volt otthon. A büdös szag, és kellemetlen íz évekig sajátja az ilyen kutaknak. Csökkenni avval arányosan fog a szag és íz, amennyit a kutat használják.)

Visszatérve a jelenbe, megkaptuk a megbízást és a fotókat. A hiba feltárását egy CAT S61-es  telefon hőkamerájával kezdtük, ránézve a födém aljára, keresve a hőmérséklet eltéréseket, amik a víz üregben lévő jelenlétére utaltak. Ez alapján döntöttük el, hol fúrjuk meg a födémet.

(Kép akus fúróra húzott nylon zacskó -más néven nejlon zacskó- a vízvédelem érdekében)

Födémpanel megcsapolása (film)

Nos, mi kb. 40 liter vizet vödröztünk ki amellett, hogy takarító géppel is szívatták a burkolatról a vizet. A tájékoztatás szerint a délelőtt megfúrt födémből másnap reggelig folydogált a víz.

Hogy működött a hiba?

Ezt a kérdést sokszor megkapjuk, és nem mindig tudjuk rá a válaszokat, hisz a munkánk lényege nem elméleti fejtegetés, hanem a hiba megszüntetése.(Az tény, legtöbbször a hibát valahol "meg kell értenünk", hogy megtalálhassuk.)

A födém üregében víz és levegő volt (a víz vélhetőleg a födém beépítésekor került az üregbe az aljazbeton utókezeléskor). Ha melegszik a szerkezet, a levegő fölmelegszik az üregben, így a nyomás megnövekszik, a víz utat keres, és talál. Ha csökken a nyomás, a víz kifolyása hatására, vagy mert csökken a panel hőmérséklete, a vízcsöpögés eláll.

Amikor a hiba feltárást végeztük, minden száraz volt. A lyuk kifúrása után jól hallható volt ahogy levegőt szív be a „rendszer”….ezért nem volt ázás akkor. Aztán amikor a levegő beáramlott a födémbe, a nyomás kiegyenlítődött, és szépen a víz elkezdett kifolyni. Egy idő után megint vákuum jött létre, a vízfolyás átmenetileg megszűnt, a levegő beáramlott, majd újra vízfolyás.

Ez ismétlődve, a panel kiürüléséig így zajlott.

Ha nem fúrjuk meg a födémet meddig okozhatott volna gondot az ázás? Nos, három éve már ázott, még pár évig (5-6) biztos folydogált volna.

Mi a "Dolgozó Népet" szolgáltatjuk.

bthbs.com